3. RÉSZ
A dohányzás mint egészségkárosító tényező
A dohányzás mintegy 25 életet veszélyeztető betegség
vagy betegségcsoport okozója

A/ A dohányzás következményei (egészségi vonatkozások)

• A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
• A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
• A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
• A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
• A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
• A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.
• A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.
• A dohányzó terhes veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.
• A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás.
• A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
• A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.
• A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
• A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
• Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
• A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
• A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.
• A dohányzás impotenciát okozhat.
• A dohányzás hátrányos a fogamzásra.
• A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető. - Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.
• A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat „fellobbantásában”, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
• A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében.
• Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.
• A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.
• A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1, és B-6 vitamin tartalmát.

B/ A dohányzás okozta halálozás becsült arányai.

Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák-halálozás 90-95 %-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, --- kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért ---, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható.

C/ A dohányzás okozta halálozás becsült nagysága hazánkban

A világstatisztikai adatokat figyelembe véve naponta több, mint 80, évente pedig mintegy 30 000 olyan embert veszítünk el hazánkban, akiknek a halála összefüggésbe hozható a DOHÁNYZÁSSAL!
A dohányzás következményeként 20 percenként meghal egy ember Magyarországon!

Vissza | Előző | Következő | English version